A fogyasztásmérőhely – köznyelven mérőszekrény – az otthonod elektromos szívközpontja. Itt történik az áram mérése, elosztása és az elektromos hálózat védelme is, ezért kulcsszerepet játszik a biztonságban és a megbízható működésben. Azonban nem minden mérőhely felel meg a mai szabványoknak, különösen, ha az ingatlan már évtizedekkel ezelőtt épült. Ilyenkor jön képbe a szabványosítás, ami nemcsak ajánlott, hanem bizonyos esetekben kifejezetten kötelező is.
2025-ben a mérőhelyek kialakítását a mindenkor hatályos MSZ HD 60364 szabványsorozat, valamint az áramszolgáltatók egyedi műszaki előírásai határozzák meg. Ezek pontosan szabályozzák, hogyan kell kialakítani és védeni a mérőhelyet: hol lehet elhelyezni, milyen magasságban, milyen típusú szekrényekben, milyen védelmekkel ellátva. A legfontosabb cél a balesetmegelőzés, a túlterhelés és rövidzárlat elleni védelem biztosítása, valamint az, hogy a szolgáltató biztonságosan hozzáférhessen a mérőórához bármikor.
Sok háztulajdonos nincs tisztában azzal, hogy a mérőszekrény nem örökéletű. Három dolgot mindenképp érdemes tudni róla: először is, ha elavult, rozsdás, törött, vagy nem szabványos kivitelű, az gondot okozhat egy villamos biztonsági felülvizsgálat során. Másodszor, ha teljesítménybővítést szeretnél kérni – például új elektromos autótöltő, klíma vagy napelem miatt – a szolgáltató csak szabványos mérőhely esetén engedélyezi a bővítést. Végül pedig: egy korszerű, esztétikus mérőszekrény az ingatlan értékét is növelheti, főleg eladás előtt.
De mi is pontosan a fogyasztásmérőhely? Ez az a pont, ahol a hálózati áram „belép” az ingatlanba, és ahol az áramfogyasztást mérő eszköz – a villanyóra – található. A szabványosítás célja, hogy ez a pont megfelelő műszaki biztonsággal, elérhetőséggel és védelemmel legyen ellátva. A nem megfelelő mérőhely balesetveszélyes lehet, vagy hibás fogyasztásmérést okozhat, ami később jogi és pénzügyi vitákhoz vezethet.
A szabványosítás folyamata először mindig egy helyszíni felméréssel indul. Ezután elkészül a műszaki terv és az áramszolgáltató felé történik a bejelentés, majd jóváhagyás után kezdődhet a kivitelezés. A munkálatok időtartama és költsége függ a meglévő állapottól: egy régi, beltéri szekrény kültérre való áthelyezése például komolyabb átalakítással járhat, míg egy kisebb korszerűsítés gyorsan elvégezhető. A költségek jellemzően néhány százezer forint között mozognak, de hosszú távon megtérülnek, hiszen a hálózat biztonságosabbá, bővíthetővé válik, és elkerülhetők a szabványtalanságból eredő problémák.
Gyakran merül fel a kérdés: új mérőhelyet kell kialakítani, vagy elegendő a meglévőt átalakítani? Általános szabály, hogy ha az ingatlan teljesen új, akkor új mérőhely szükséges – a legfrissebb előírások szerint. Viszont ha már van mérőhely, de az elavult vagy nem szabványos, akkor az átalakítás jöhet szóba. Ilyenkor szakember dönti el, hogy a meglévő rendszer milyen mértékben korszerűsíthető – például maradhat-e a szekrény helye, cserélhető-e az ajtó vagy szükséges az egész cseréje és áthelyezése.
A szabványos mérőhely nemcsak a szolgáltató elvárása – hanem egy olyan befektetés, amely hosszú távon biztonságot, stabilitást és nyugalmat jelent. Ha teljesítménybővítést tervezel, új fogyasztót csatlakoztatnál, napelemes rendszert telepítenél, vagy egyszerűen csak szeretnéd tudni, hogy megfelel-e a jelenlegi rendszered a 2025-ös előírásoknak, kérj szakértői konzultációt! Segítünk felmérni, tervezni, engedélyeztetni és kivitelezni – az első lépéstől az utolsóig.
Szakértő csapatunk minden munkára garanciát vállal. Legyen szó új kiépítésről, felújításról vagy hibaelhárításról, minőségi megoldást kínálunk! Kérjen most árajánlatot, és tapasztalja meg a különbséget!